+++

uristen jaj most mirol szamolok be osszefolynak napok hetek. itt az ideje, hogy havi megjelenesre alljak at. khomm. miota eletemet a penzszerzes es az azt koveto szokasos korzózas monotonitasa határolja be, nemigen tudom, mikor merre jartam.

az biztos, hogy egy ostoba es fuj fuj hetvenes evek progressziv diszkozenejehez leginkabb hasonlito tunc tunc zenet kultivalo goa klub latogatasa elott sikerult rohadt krumpli becipelese okan bejutni a szigoruan zart ajtok mogott leledzo, hatalmas teruleten fekvo es eletkorulmenyek diverzitasat korvonalazo foglalthaz-kommuna, illetve kulturálközpont (mely a makabra nevet kapta) eletebe bepillantani, lakóautóparktol a muskatliviragos panellakasokig minden fellelheto itt, es budos is van, merthat ha casa okupa akkor budosnek kell hogy legyen gondolom.

egy masik nap ordas hetkoznapi berugasat (nem tudni hogyan sikerult) agnes kezdodo vizelettartasi problemai szakitottak meg. hiszterikus nevetesunket en bizony zaroizmaim spontán es ontudatlan vegelgyengulese kovetkezteben egy tetemesebb mennyisegu urin kiengedesevel honoraltam, majd eztan elszegyelltem magam es otthon pelenkat csereltem es csendben elszenderedtem huvos kis parnamon.

nos egyelore ennyi jut eszembe, meg az is, hogy tegnap egy szinten botranyokozo gergely kartondobozokra valo vetodese okozta mulatozas utan a nitbusra varva megismerkedtunk a ramblan vampiremberkent tevekenykedo csilei alfahimmel, aki aldasat adta rank es azt mondta: "If you see me on the Rambla next time, you´ll know you have a friend" ó igen egy vampir mindig jol jon az ember eleteben.

egen egen itten kisse gyorsan telik az ido barçaban, eszre se vettem, hogy mar sok ido el is telt, es mar csutortok van, illetve pentek. mindenesetre sokminden tortent e heten de a kulonbozo tudatmodositok illetve a konstans euforiarohamok kodebol nehezen bogozom ki emlekeimet. itten a marokkoi szenvics fogyasztasat felfuggesztve irok zsiros ujjakkal.
eddigi legpermanensebb munkahelyem (mar ket hete jeee) meg megvan, de mar nem soka, mert a legcsodkozelibb boltban dolgozom, ahol nem adnak el ruhat, ezert en is luxusnak szamitok.

kisertetiesen egyforma, de cseppet sem unalmas napjainkat a sultcsirkefogyasztas teszi ki, illetve a marsella nevu abszintivo mindennapos vendegei vagyunk ezzel parhuzamosan. ezt a rendet tan ket napja szakitottuk meg kedves Tomoko nevu japan havernommel, kinek kedves zenesz ismerosei reven ihattunk ingyen italokat es uditoen zavarba hoztuk ugy magunkat, mint tarsainkat.

a tegnapi büntis barlangban elhelyezett goa trensz bulin, sikerult hat ora szakadatlan eszetlen tancikalassal leugralni a heten felhalmozodott csirke-hájat nagyon szimpaticsesz emberekkel es egyeb inyencsegekkel. ezutan a buszra varakoztunk mintegy ket orat, es reggel nyolc orai fekvessel es este hat orai kelessel sikerult abszolvalni a kovetkezo, azaz mai napot. ez a goa igen buta kis zene, de van benne túnc túnc es ez mar eleg volt szamomra munkahelyemen feltorlodott aggresszio levezetesere.

otthonomban nem sokat tartozkodom a konszolidaltsag es rendesseg elol menekulve, ezert lakotarsnoim neheztelnek is ream, amit en jol leszarok. most elutaztak, ezert egy jo kis sakaltanyat varazsoltunk a lakasbol veri gúd.

en vegezetul most nektek ivanrol akarok szolni, aki harmincakarhany evesen nyomja a ramblan NAGY fáraóként es fotoztatja magat a turistakkal, eljen Iván.

na izé meg a izé

nem sokminden, de azé megiscsak. folytatodik az elet. a munka elvesztese utani kilatastalannak cseppet sem nevezheto ujraélt szabadsagerzes termeszetesen nem ugyanolyan kitoro orommel folyt tovabb hiszen megiscsak keresnem kellett uj allast, amin majd megint nem felelek majd meg, de addig is dől a lé, amig erre ra nem jonnek. ergo addg is tengerparti csovezes, homokos segg, xibeca (ejtsd csibekka) markanevvel jelzett sor ivasa, olcso zold alkoholital bekeverése lopott kiskanallal es gumicukorral, illetve megszokott bárjaink latogatasa, utolso fillerek elherdálása, etc.

munkaszerzes (pató pálné) majd mañana mañana. nyomtattam CV-t, most mar spanyolul is es azt adogattam ahova nem szegyelltem, okosan elkerülvén az irish barok környékét. most en immaron bolti elado akarok lenni. az egyik boltba beterven egy kedves homoerotikus almokat dedelgeto francia allitott meg aznap munkaba, hajtogattam neki a kis ruháit. mondta gyere holnap is. mondtam, akkor kézbe a kápét a nap végén bababoy. mondja jó. mondtam deal. tehat ma dolgoztam es megkaptam szaros keves penzemet. holnap megyek interjúra puccos dzsúzbárba, hátha engem szeretnek majd.

meg tegnap esett, hogy lejart mandatumom elozo lakasomban, igyhat utoljara szomoruan osszetakaritottam sombra urinját, bepakoltam es mexikói lakótársammal elhúzattam borondomet a legkozelebbi metroig, konnyes bucsut vevén. kinkeserves oktoberi lakaskereses utan sikerult a sagrada familiatol egy megallora tehat künn a faszban szobat talalnom, ami nagyon szép és tüchtig, nagyon kedves rendes lanyokkal (!) (spanyol, nemet), akik jol korulszagolgattak ki vagyok mi fáról, majd annyira megszerettek, hogy rogvest kezembe nyomtak a kulcsot. nem tudom meddig fogom birni. en kutyaszarhoz szoktam na. meg villanytalan furdoszobahoz, ahol gyertaval kellett vilagitani na. meg hangoskodó mexikóiakhoz akik szomorú dalokat hallgattak orditva na.

egzisztenciámat nem érzem megoldva, de hamarost igen. termeszetesen a mai napig nem terek haza sosem háromnal elobb, mert akkor hol marad a mulatas ugye, kicsit penz nelkul, olcso borral, de akkor is. nem aggodni, nem megyek meg egy ideig.