<body><script type="text/javascript"> function setAttributeOnload(object, attribute, val) { if(window.addEventListener) { window.addEventListener('load', function(){ object[attribute] = val; }, false); } else { window.attachEvent('onload', function(){ object[attribute] = val; }); } } </script> <div id="navbar-iframe-container"></div> <script type="text/javascript" src="https://apis.google.com/js/platform.js"></script> <script type="text/javascript"> gapi.load("gapi.iframes:gapi.iframes.style.bubble", function() { if (gapi.iframes && gapi.iframes.getContext) { gapi.iframes.getContext().openChild({ url: 'https://www.blogger.com/navbar/5629461389153627505?origin\x3dhttp://rendbezsoli.blogspot.com', where: document.getElementById("navbar-iframe-container"), id: "navbar-iframe" }); } }); </script>

+++

 

szolganépek

2006. december 18., hétfő


ami a továbbiakat illeti, sokminden változott. munkahelyeim illetve lakhelyeim cserélődését már bizonyára sokan nem tudjátok nyomon követni, én azonban meg se állok, süvítek mint a jó pej. német és katalán kanapésüppesztő lakótársaim rebegve küldtek el egy szép decemberi napon... az ok hivatalosan ismeretlen, illetve nem: egy kedves közeli barátnéjuk felé közölt ígérettétel megszeghetetlenségére hivatkozván pokolbéli kiűzetést róttak reám. Valójában persze más problémák húzódtak a háttérben... életem excesszív jellege, személyiségem kicsapongó mivolta és a német-katalán barátság jegyében manifesztálódott Szent Nyugalom totális megzavarása és véres cafatokra való harapdálása volt az én bűnöm, s ezt büszkén vállalom. Jelenlegi szobám elhagyása a holnapi napon fog metörténni, ami a tervek szerint a barcelona ötödik kerületébe helyezi át koordinátáimat; egy afféle kis parlamentkörnyéki utcácskába, amelyben önvédelmi szempontok alapján már férfi lakótársak és egy darab duplaágy oltalma alá kerülhetek valahára. A szegény magyar leány kitoloncoltatott, önként és dalolva.

sok kedves bár talált vendégre bennünk, új favoritjaim az Els Tres Tombs helyi jellegű otrombanagy étkeztetőegység, ahol a pincérek a kedves vendég fejére szolgálják fel a salátát, de ettől bájos csak igazán. A Salvador utca rejti el azt a másik fistes kis alacsonyplafonost, aholmindenki azt csinál, amit nem szégyell, mondván ők bizony antiprohibíciósok. Ezt mindenki megfogadja és illegális szerek nélkül be sem teszi lábát. Ide elvittük jól a Steve teleoperátort is, ki az én munkatársam, aki le sem vette szemét egy fess 7 láb magas feketebőrű ficsúrról, aki amint megmozdított ótvaros csontjai közül akár egyet is, az egész terem felbődült, hogy egy ilyen hatalmas csontváz valóban mozogni képes. És egyebek. Megint egy másik pedig a Tinta Roja lett, ahol nemes felfrissülésre találhat a headset nyomása által meggyötört munkásnő feje...

...rakják is belé a sok butaságot öt órán keresztül a mindenféle angol ajkú szolganépek, akik azt se tudják mi végről fakad a tő, illetve ha megmondom nekik, akkor se hiszik el, hanem asztalcsapkodós hisztériázós ötévessé zsugorodnak, akiknek porridge csorog ki nyállal elkeverve s fékezetten habozva szájuk szélén, és úgy követelik a tévéjüket; hiszen azt még a kisjézus is tudja, hogy anélkül NINCS karácsony. Egyszer egy férfiember megkérdezte éntőlem: "are you fucking stupid?" mire én kedvesen, legnyájasabb hangomat elővéve elmagyaráztam neki, hogy valójában nem vagyok egy kibaszott hülye. Nem hitte el. Azt hiszem nem vagyok alkalmas erre a munkára.

Spanyoltudásom csak alkohol hatására szabadul ki, és magam sem hittem volna, hogy mintegy fél óra aktív konverzációt tudok folytatni kedves David festőszobrász barátunkkal (refer to: David Mirás és művei), kinek szintén megeredt a nyelve egyik estve borozgatván. Mindenki éljen boldogul karácsony és újév alkalmából.

szelíd

2006. december 2., szombat


mivelmár rég nem írtam, tán kéne. viszont oly rég nem írtam, hogy assetudom mi volt pl három hete. ne haragudjon az, aki esetleg amiatt jönne barcelonába, hogy a makabra kabarét láthassa, mert megígértem azt neki. mert nem lesz többet olyan, megszűnt lerombolták, kilakoltatták, vége punktum. a 110 szerencsétlen hontalan fiatal, kiket a mossos gumibottal és kedves szóval ébresztett, még megpróbált háromnapos szabadtéri maratonkabaréjával felelős személyekből együttérzést kicsikarni, de nem sikerült. a kabaré viszont természetesen az előadás spontán lefolyása miatt mégcsodálatosabbra sikerült, s a tömeg ezt szelíd tombolással és össznépi táncizással honorálta, köztük mi is. (most jött a hír, hogy befoglaltak egy másik helyet, semmi baj, ne ijedjetek meg.)

milán is megérkezett látogatóba, el is távozik. ugye milán. vele sikerült végre megtekintenem barcelona látványosságait, úgyismint gaudí agymenéseket (park güell), ostoba kubista művészek mázolmányait (pikacsu múzeum), s ma montjuic leszen. spanyolul nemtudó milán kalauzolása közben rájöttem, hogy kicsit megtanultam spanyolul is, mitől önbizalmam többszörösére ugrott.

óh és persze még nem szóltam hirtelennek cseppet sem mondható munkahelyváltozásaimról. KILÉPTEM FELMONDTAM a kötsög franciánál, nincs többé ruhahajtogatás, meg mosdfelezt, mosdfelazt. s átmentem egy sokkalta jobb és nyugalmasabb (bálint ne röhögj) LG customer service állásba, mely heti 25 óra munkával kedvesebb fizetést biztosít, mint eddig bármelyik állásom. eddig még csak tréning volt, s hamarost elkezdek valódi őrjöngő angolokkal beszélgetni arról, miért hümmög a fridzsiderük és melyik kábellel lehet összekötni a dvd-t a mosógéppel és tán megőrülök magam is.