Mar par hete a teton eltunk, tehat a termeszet kozelsege cseppet sem jelentett problemat szamunkra, gondoltuk mi az a par kilometer vonatut, menjuk mar el ugyan Montserratba. Ottan van egy kolostor, de ez mindegy, meg van jo nagy hegy meg erdoseg es kilatas. Miutan megvasaroltuk a kivalo camambert sajtokat crackerrel es cimeres borral, a
cremallera szepen engedelmesen felhuzott magasra, a tetoerzest visszakovetelendo, felmasztunk meg parszaz metert es kiultunk egy sziklateraszra piknikelni meg hallgatni a kolostor orankent kulonbozo modokon megszolalo mar-mar kaotikus ku klux klan szeansz-hangulatot teremto
harangjatekait. Aztan meg lekestuk az utolso cremallerat lefele, de a kedves katalan biztonsagior fiuval lehetett beszelni, s autoval levitt Motserrat faluba, ahol egy baguettet a varosi ar ketszereseert mernek, de legalabb maganteruleteken es a folyoparton hagyjak maszkalni az embert.
ennekutana mar masnap lehetett is demonstralo es a freedom sexet tamogato szimpatizanssa alakulni es menni a lakasunktol ot percre elhelyezkedo gay gatheringre. Ott eloszor magamutogato dagadt leszbikusok es boát viselo homo- es transszexualisok ingattak magukat kulonbozo koncertek kereteben, majd ezt kovetoen ferfialkatu lanyok tettek a 100% dizsit, mely minden kozonsegtagnak megmelengette a szivet: orditva enekeltek, mikozben azonos nemu emberekkel tancoltak es imitaltak szexualis interkurzust egyszerre. a fiesta hirtelen vegeszakadta senkit sem szomoritott el, hisz tudtak jol: a resztvevokkel vegtelen szamu orgiat lehet meg aznap rendezni. s igy is tettek.
egy masik napon meg: a tokyo ska paradise orchestra koncertre masfel oras kesessel ertunk oda, igy a hakniparádét csak fel ora erejeig elvezhettuk. Az egzotikus feju kisuvickolt ska majmok megfaradt radiojatekanal nem neveznem tobbnek azt, ami a koncertteremben folyt. Segget razni meg csak-csak lehetett volna, de valahogy elvette az ember kedvet az a szembetuno teny, hogy a zeneszeknek mar semmi kozuk nem volt a zenehez, csupan penz kellett egy kis sushira, meg szakera, melyek ara a mai napig emelkedni latszik. koszonjuk szepen Tokio.
Ennel azert sokkalta jobb volt a kis keruletunkbeli reggiparti, ahol becsulettel lejatszottak az osszes dancehall es ska klasszikust, a kozonseg pedig tombolt. az igert harom orai befejezes helyett mar 2.10 perckor tavoznunk kellett, mert hatalmas csilalgszoros es pukkantgatos embercsoport jelent meg a Mercat de Sant Antonin epp amikor a hangulat a tetofokara hagott es mindenki ropta a skara teljes nyugalomban. A kozonseg
panikrohamban rohant haza.
a tovabbiakban is hasonlo szep elmenyeket varunk a nyartol.
a biztonsag kedveert irottunk meg egyet (immar ket gazbombaval!) mielott ujabb vendegeket fogadnank a lakasban, de a csotanyok ujabb generacioja mar immunis a sosav expozicionak is, ezert tovabbra is kisse megzakkant, de ereje teljeben levo kis fekete fosok rohangalnak fel es ala, az ember orra elott pofatlan modon belemaszva az etel kellos kozepebe. a teton nagyon meleg van.
