<body><script type="text/javascript"> function setAttributeOnload(object, attribute, val) { if(window.addEventListener) { window.addEventListener('load', function(){ object[attribute] = val; }, false); } else { window.attachEvent('onload', function(){ object[attribute] = val; }); } } </script> <div id="navbar-iframe-container"></div> <script type="text/javascript" src="https://apis.google.com/js/platform.js"></script> <script type="text/javascript"> gapi.load("gapi.iframes:gapi.iframes.style.bubble", function() { if (gapi.iframes && gapi.iframes.getContext) { gapi.iframes.getContext().openChild({ url: 'https://www.blogger.com/navbar/5629461389153627505?origin\x3dhttp://rendbezsoli.blogspot.com', where: document.getElementById("navbar-iframe-container"), id: "navbar-iframe" }); } }); </script>

+++

 

műmelleiket






mint azt már többen is tudjátok, sikerült állást szereznem már mintegy ha jól számolom 7 napja... hát igenigen. egy félreesőbb, ámbár mégis központi fekvésű irish bar fektette belém bizalmát, mert nem voltam rest azt hazudni rebbenéstelenül hogy egen egen persze már lehúztam éveket a jó öreg vendéglátásban khömmmhökmmm. önéletrajzomat elfelejtettem leadni, de keith manager azt mondta öltözzek feketébe azonvást és álljak a csapok mögé. mondtam jó.

azóta ott vagyok, nem rúgtak még ki, de mivel a legkülönfélébb ostobaságokkal állnak elő a vendégek italok terén, én inkább a flooron rohangálok és szedem a poharakat, viszem ki az ételeket, illetve vakarom bele nyálcsorgatva a maradékokat egy kukába. csapolni meg kávémasinát operálni tudok faszán. igen milán, guinesst is meg murphy'st is meg paulanert is tok, pedig azokat nehéz szépre meghabozni ugye. egyszer megkaptam már a felső, nyugodt és családias hangulatú pultot egyes egyedül, de talán kifigyelhették, hogy kedves barátom café con lechével való kiszolgálása ellenérték átadása nélkül történt, így leküldtek a pokolba, ahol kutyafejű írek locsolnak sörrel, vagy artikulálatlan hörgésekkel kommentálják a meccset, ahelyett hogy pálmafákat néznének a buta arcukkal. ezen a helyen 8 órákat dolgozom, de kapok enni közben a spanyol séftől jókat.

aztán meg hol ezzel, hol azzal nézegetjük órákig a hímringyókat a ramblán, akik rózsaszín golfshirtös pappereket kapnak el, és erőszakkal megmutatják nekik újonnan pumpált műmelleiket, amihez természetesen jár a kuki is. netán leülünk egy buszmegállóba és onnan irányítjuk a plaza catalunya turistaforgalmát ideig-óráig. vagy efféle ínyencségek. persze a leírhatónál sokkal szebb és átláthatatlanabb cuccok ezek, de ebbe most ne menjünk bele és hogy hol kötök ki a végükön, na abba meg pláne ne.

magyar padreként megkeresnek a wiwen páran (idegenek), hogy jajde mit csinálok én itt, mert ők is jönnek. ezek közül kolovratnik nagyonhíres (bár én sose láttam) színészkrisztián bizonyult a legkitartóbbnak, aki felhívott, találkoztunk és természetesen olivareklámjának leforgatása után azzal bíztatott, hogy egzotikus zsidóarcként tömegbe jó lehetek, majd egyszer csak. na majd mondom hol kell nézni.
« Home | Next »
| Next »

» Megjegyzés küldése